Módszertani fejlesztés

A védőnők és a házi gyermekorvosok, valamint vegyes praxisú háziorvosok a megfelelő korszerű ismeretek birtokában, a terület jó gyakorlatait megismerve, valamint rendelkezésükre bocsátott módszertani anyagokra is támaszkodva hatékonyabban képesek ellátni felelősségteljes munkájukat, amely az ellátásra és segítségre szoruló gyermekek és családjaik helyzetének javítását szolgálja.
A módszertani alprojekt hét elemi projektre tagolódik, amelyek további tevékenységekre bomlanak.

I. elemi projekt: Felmérések, elemzések végzése

Az elemi projekt keretében felmértük a védőnők és házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok képzettségét, ismereteit, tapasztalatait, attitűdjeit, elvárásait és kompetenciáit. Megvizsgáltuk, hogy a szakemberek milyen igényeket fogalmaznak meg munkájuk kapcsán. A projektelem keretében a szülők tapasztalatainak és igényeinek felmérésére is megvalósult. Az elemi projekt felmérte a védőnők és a gyermekeket ellátó házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok feladatszervezését és a munkaidő strukturáltságát, s az ebből nyert tapasztalatok alapján javaslatokat tesz a védőnői, orvosi munka hatékonyabb megszervezésére. Az egészségügyi alapellátást érintő egyes jogszabályok eltérő időpontokban keletkeztek, a szakmai feladatellátás, a finanszírozás, a dokumentáció és az adatszolgáltatás tekintetében is párhuzamosságok, illetve hiányok azonosíthatóak bennük. A jelenlegi adatbázisok és kliensdokumentációk elemzését követően egy szakmai csoport javaslatot tett a gyűjtendő adminisztratív adatok tartalmára, a kliensdokumentáció esetleges kiegészítésére és az indikátorok kialakításához szükséges célzott adatgyűjtések területére. A jogszabályok módosítására javaslattervezet készült, melyet az érintett szakterületek szakmai szervezeteinek közreműködésével véglegesítünk.

II. elemi projekt: Fejlesztések megvalósítása

Az alapellátásban folyó tevékenység, a primer, szekunder és tercier prevenció szakmai-módszertani fejlesztése valósul meg ebben az elemi projektben. A primer prevenció, az egészséges bio-pszicho-szociális fejlődés gyakorlati (szakmai) útmutatói több témakörben készültek el. A projekt célja, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok, védőnők a jelenleginél hatékonyabban, a szülővel/gondozottakkal partneri viszonyban, illetve mérhető módon tudjanak részt venni az egészségfejlesztésben – a megelőzésben és a korai beavatkozásban. Fontos, hogy a szakemberek feladata között megfogalmazódjon a magzati kortól kezdve a család kísérése, és ennek talaján az egészséges fejlődés támogatása és az eltérő fejlődés felismerése, a korrekcióban való segítségnyújtás.
Hazai fejlesztésben elkészítettük és teszteltük a szülői megfigyelésen alapuló kérdőívet, mely a gyermekek megfelelő fejlődését vizsgálja. A pilot programban 25 orvos-védőnő páros (megyénként 1-1 fő, Budapestről 5 fő) a szülőknek szóló kérdőívvel indították a korcsoportos szűrővizsgálatot, majd elvégeztéka saját vizsgálatukat. A beérkezett eredményeket statisztikai módszerrel elemeztük.
A szekunder prevenció részeként a fejlődést befolyásoló, elősegítő és hátráltató (rizikó) tényezők objektív értékelésére szolgáló módszert (standard adatlapokat) fejlesztettünk ki, a hátrányos helyzettel összefüggést mutató problémák (betegségek, fejlődésbeli elmaradások) megelőzésének és kezelésének elősegítésére.
A tercier prevencióhoz kapcsolódva a gondozási folyamat és gondozási terv kialakításának szempontjai és a sajátos gondozást igénylők (egészségi állapot alapján, védelembe vett gyermekek családjainak gondozása, szegénységben, mélyszegénységben élők, egyéb aktuális krízisben lévők) általános módszertanának fejlesztése valósult meg.

III. elemi projekt: Szülők támogatása

Ahhoz, hogy a gyermekek fejlődésének követése tudományos ismeretek birtokában történhessen meg, szükséges a szülői közreműködést, ismereteket megtámogatni.
A projektelem hosszú távú célja, hogy a területi védőnők, a házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok megfelelő támogatást tudjanak nyújtani a szülőknek gyermekük fejlődésének követésében, valamint a bevezetésre kerülő új szűrőteszttel végzett konzultáció során hatékony, egyre inkább a személyközpontú megközelítésen alapuló kommunikációt tudjanak kialakítani a családokkal. Ennek elősegítése érdekében sor került egy tanácsadási kézikönyv elkészítésére, mely a képzések alapanyagául szolgál majd, s amely a kompetenciák figyelembe vételével differenciálja a tudásanyagot.

IV. elemi projekt: Az ellátók közötti kompetenciahatárok, feladatok meghatározása

A magyar lakosság egészségi állapotának, az ifjúság egészségmagatartásának kedvezőtlen tendenciája szükségessé teszi a megelőző ellátás átgondolását, mielőbbi fejlesztését. Az alapfeladatok meghatározásával feladatorientáltan fejleszthető a védőnők és a házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok képzése, továbbképzése, dokumentációja, adat- és információcseréje, adatszolgáltatása, indikátorrendszere, a szakmai felügyelet szempontrendszere. Csökkenthető a felelősséghárítás, a felesleges párhuzamosság, az esetleges versengés. Meghatározhatók az együttműködés formái, ezáltal javulhat a két szakterület együttműködése.
Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek hatékony együttműködésének feltétele a követhető, szabályozott gyermekút, az áttekinthető intézményrendszer. Óriási problémát jelent, hogy a szülők és a szakemberek számára is nehéz az eligazodás az intézményrendszerben, a probléma felismerése és az ellátásba kerülés között a gyermek teljes útja nem szabályozott, nincs protokoll, amely összekapcsolná a különböző ágazati irányítás alá tartozó intézményeket.
A projektelem célja olyan „gyermekút” algoritmus kidolgozása, amely szülő és szakember számára egyaránt egyértelműen követhető, áttekinthető, valamint a szűrés, illetve felismerés, jelzés, diagnosztizálás, ellátásba kerülés dimenziók mentén meghatározott lépéseket követ.

V. elemi projekt: Az ellátók közötti együttműködések javítása

A gyermek-egészségügyi alapellátásban számos olyan helyzet adódik, amelyek kezelésére újszerű, hatékony megoldásokra van szükség. A „jó gyakorlat” olyan helyben kialakított, bevált, eredményes új megoldási módot jelent a felmerülő igények kielégítésére, mely mások számára is átadható, adaptálható. Az új megoldási mód lehet valamely törvényben előírt, kötelező feladat innovatív megoldása, de lehet azokat kiegészítő, támogató tevékenység is. A projekt keretében pályázatot írtunk ki, amely a jó gyakorlatok összegyűjtését célozta.
A gyermek-alapellátás szereplőinek szakmai tevékenységét, hatékonyabb együttműködését segítik a megyeszékhelyeken egy éven át rendszeresen megtartandó, térítésmentes esetmegbeszélő csoportok, amelyek helyi szinten a védőnők közötti, illetve a házi gyermekorvosok, vegyes praxisú háziorvosok közötti, a munkájukkal kapcsolatos párbeszéd erősítését célozzák.

VI. elemi projekt: Minőségfejlesztés, standardok kialakítása

A gyermek-alapellátásban használt dokumentációs rendszer áttekintését követően a 0-7 éves gyermekek fejlődésének nyomon követésére alkalmas dokumentációs rendszerrel kapcsolatos elvárások megfogalmazását, a kapcsolódó feladatok meghatározását, valamint az új dokumentáció tartalmi elemeinek kidolgozását vállalta a projekt.
A projektelemen belül több szakmai irányelv készült a gyermek-alapellátás és ezen belül a prevenciós tevékenység tudományos megalapozására. Az elvégzett szakmai munka minőségének ellenőrzésére indikátorokat fejlesztettünk ki.
A védőnői és a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás szakmai felügyelete szervezeti felépítésében, működésében és módszerében is eltér egymástól. Nem jellemző az összehangolt, közösen végzett szakfelügyelet, kivéve az egyes panaszügyek kivizsgálását, amelyek ezt szükségessé teszik. A gyermek-alapellátási szakfelügyelet számára hiányoznak az irányelvek és a standardok. A gyermek-alapellátási (orvosi és védőnői) szakmai felügyelet számára olyan módszertant biztosítunk, amelynek alkalmazásával folyamatos javulás érhető el a megelőző, gyógyító egészségügyi ellátás területén.

VII. elemi projekt: Kiemelt mintacsoport létrehozása

A projekt 30 hónapos időtartama alatt szigorúan egymásra épülő elemeket valósít meg, kezdve a módszertani anyagok kialakításával, az ezekre épülő tananyagmodulok fejlesztésével, majd a tananyag átadásával a képzés során. A projekt végére indulhat be országszerte az a gyakorlati munka, mely a projekt fő célját, a 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának fejlesztését hivatott megvalósítani. Fennáll a veszélye annak, hogy a projekt irányvonalának helyességéről gyakorlati visszajelzést csak az utolsó hónapokban kapunk, amikor már nem tudunk hatékony korrekciókat indítani. Ezt elkerülendő, létrehoztunk egy gyermek-alapellátási szakemberekből álló kiemelt mintacsoportot a projekt első hónapjaiban, akiktől visszajelzést kapunk a projekt egyes elemeiről (pl. szűrőteszt, tananyagok, informatikai fejlesztés).  A csoport méreténél fogva nem alkalmas az ország alapellátásának reprezentatív megjelenítésére, de a mintacsoport tagjait különböző régiókból – beleértve a hátrányos és átlag feletti helyzetű régiókat, illetve fővárosi kerületeket – választottuk ki, annak érdekében, hogy minél szélesebb körből kapjunk visszajelzést a projektelemekről.