Az alapellátás preventív tevékenységének áttekintését, a szükséges feladatok megosztásának megfogalmazását többek között az is indokolja, hogy az egészségmegőrzéssel, a nők és gyermekek gondozásával, és a fejlődéssel kapcsolatos információk sokaságában nehéz eligazodni, ugyanakkor a családoknak hiteles forrásból származó tanácsadásra és segítségre van szüksége. Különösen igaz ez azokra, akik élethelyzetüknél, iskolázottságuknál fogva ezekhez az információkhoz vagy segítséghez nehezebben jutnak hozzá.

Miközben az ellátásban, és az ellátás szabályozásában sok a párhuzamosság, mégsem állapítható meg egyértelműen bizonyos feladatok ellátásában a felelősség. Ugyanez mondható el az egészségügyi alapellátás, a köznevelés, a családsegítés, gyermekvédelem együttműködéséről is.

A védőnői ellátást segítendő az utóbbi években számos protokoll és iránymutatás született, a védőnői munka jogi és szakmai szabályozása a házi gyermekorvosénál, vegyes praxisú háziorvosénál sokkal részletesebb és jobban segíti a gyakorlatot. Az orvosok számára nem állnak rendelkezésre hasonló, a prevenció gyakorlatát segítő irányelvek, és ezek hiányában a feladatok összehangolása – amelyre pedig nagy az igény - nehéz.

 

Családtervezéstől az iskolába lépésig
A kérdéskörrel foglalkozó munkacsoport a családtervezés időszakától az iskolába lépésig terjedő időszakra vonatkozóan, életkori bontásban fogalmazta meg a gondozottak szükségleteit. A prevenció szintjeinek megfelelően tagolta a szükséges ellátásokat, és javaslatokat dolgozott ki a vegyes praxisú háziorvos, házi gyermekorvos és területi védőnő, valamint a napközbeni ellátás gyermekintézményeiben ellátást végző bölcsődeorvos, óvoda orvos és védőnő közötti feladat megosztásra.

Az egészségi állapot és fejlődés pszichoszociális és kulturális tényezőkkel való szoros kapcsolata ismert, ezért a munka szerves része volt a családsegítő, gyermekvédelmi ellátás és a gyermekintézmények egészséget befolyásoló tevékenységének és lehetőségeinek áttekintése, az egészségügyi, szociális, és köznevelési rendszerek együttműködésének, információ cseréjének vizsgálata.

A munkacsoport az ellátási szükségletek és feladatmegosztás megfogalmazásával párhuzamosan áttekintette azokat a jogszabályokat és szakmai szabályozókat is, amelyek a családtervezésre, várandós gondozásra és csecsemő, -kisgyermek ellátásra vonatkoznak és számos-szakmai és jogi szabályozást érintő javaslatot dolgozott ki.

 

Egyeztetés, véleményezés
A dokumentumokat a projekt keretében működő kiemelt mintacsoport orvosai és védőnői tekintették át és véleményezték, majd workshop keretében kerültek bemutatásra és megvitatásra, amelynek multidiszciplináris, multiszektoriális összetétele (vegyes praxisú háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő, gyermekvédelmi szakember, óvodapedagógus, kisgyermek gondozó, valamint a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és az Országos Alapellátási Intézet képviselői) lehetővé tette a dokumentumok sokoldalú megtárgyalását.

Egybehangzó vélemény volt, hogy az egészségügyi ellátáson belüli és a szektorok közötti együttműködés legnagyobb akadálya a kölcsönös tájékoztatás hiánya, vagy egyoldalú szabályozottsága. Ennek megvalósítása elengedhetetlen, az egymás számára nélkülözhetetlen adatok meghatározásával, a személyes és egészségügyi adatok védelmére vonatkozó szabályozások betartásával (esetleg indokolt módosításával), tekintettel a gondozott nők és gyermekek érdekeire.

Egyetértés volt abban is, hogy a gyermekkorúak szűrővizsgálatainak életkori kötelezettségét ki kell terjeszteni, figyelembe véve a projekt által fejlesztendő szűrővizsgálati módszertant, illetve hogy a gyermekintézményekbe való felvételnek legyen kritériuma az elvégzett szűrővizsgálatok és védőoltások igazolása, a gyermek biztonsága érdekében a krónikus betegségekről, gyógyszerszedésről, allergiás megbetegedésekről való tájékoztatás. Megállapításra került továbbá, hogy az egészségügyi, köznevelési, szociális ellátó rendszer közös érdeke és igénye a hátrányos helyzet, a pszichoszociális és egészségügyi veszélyeztetettség egységes definiálása és használata. A napközbeni ellátást nyújtó gyermekintézmények (bölcsőde, óvoda) egészségügyi ellátásának tartalmával kapcsolatban viszont megoszlottak a vélemények.