A gyermek egészséges fejlődése, a fejlődéshez szükséges primer prevenciós tennivalók, elvárások, lehetőségek
Az orvos és a védőnő számára a fejlődést befolyásoló tényezők ismerete elengedhetetlen, azonban a szülői megfigyelések is nélkülözhetetlenek a gyermek fejlődésének nyomon követésében. A koragyermekkori program célja a szülők jártasságának növelése a 0-7 éves korosztály optimális fejlődéséhez, gondozásához, neveléséhez szükséges szülői tájékoztatás biztosítása révén.
A módszertani útmutató ismertetia kora gyermekkor fogalmát és jelentőségét, a fejlődést befolyásoló tényezőket és a fejlődés mérföldköveit egy összefoglaló táblázatban, valamint a gyakorlati alkalmazás célját, a teendőket és az eltérő fejlődésű gyermekeknél szükséges primer prevenciós tennivalókat. Továbbá felvázolja a gyermek fejlődése során felmerülő gyakoribb problémákat és lehetséges megoldásokat.Táplálkozás
Nemzetközi és hazai felmérések eredményei támasztják alá, hogy a táplálkozásnak kulcsszerepe van az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében. A 2009-ben elvégzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapotvizsgálat (OTÁP) eredményei szerint a hazai táplálkozási szokásokra a túlzott só-, szénhidrát- és zsírbevitel jellemző, míg a zöldség és gyümölcsfogyasztás alacsony. A reprezentatív felmérés adatai alapján a magyar felnőtt lakosság 2/3-a, míg a 2009/2010-es tanévben végzett WHO COSI vizsgálat eredményei alapján a 7 éves korosztályban minden 4. lány és minden 5. fiú túlsúlyos vagy elhízott.
A módszertani útmutató a különböző szociális körülmények között élők számára, illetve a gyakran felmerülő korosztályos problémák megoldására ad lehetséges javaslatokat.
A fogantatás és a várandósság krízishelyzeteinek megelőző feladatai
A magzati és perinatális veszteségek aránya igen magas, az anyák közel 35%-a átél spontán vagy művi abortuszt. Ez a magas arány arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor új élet fogan, és a védőnő találkozik az édesanyával, a korábbi élettörténetben az esetek harmadánál számolhat azzal, hogy az anyát veszteség érte, s ennek különböző mélységű nyomai előbukkanhatnak az újonnan fogant baba kihordásában.
Az útmutató ebben kíván szakmai támogatást adni, részletesen tárgyalva a fizikai és mentális tekintetben zavartalan lefolyású várandósságot akadályozó tényezőket, különös tekintettel a várandósság és szülés körüli életszakaszhoz kapcsolódó veszteségek és a nem várt gyermek problémakörökben. Hangsúlyt kap a szülés utáni életszakaszt, a gyermekágy lefolyását nehezítő körülmények felismerése, és az ezekhez kapcsolódó megelőző intézkedések is.A születendő gyermek életkilátásainak javítására szolgáló primer prevenciós feladatok
A születendő gyermek életkilátásainak javítása a szülők egészséges életmódjával kezdődik, hiszen az egészséges életmód kiemelt hangsúlyt fektet a tudatos családtervezésre. A gyermek tudatos tervezése, várása védő tényező, míg a kezdeti bizonytalanság, ambivalencia kockázati tényezőként van jelen a gyermek sorsát illetően.
A szülővé válás idején elengedhetetlen a várandósság, szülés, gyermeknevelés kapcsán felmerülő lényeges témák tudatosítása és átgondolása. A védőnők és a várandós gondozását végző szakorvosok kiemelt szerepet játszanak ebben a folyamatban.
A primer prevenció célja a gyermekvállalás tudatos tervezésének, a várandósság idejének támogatása és a teljes időszakon átívelő egészséges életmód fenntartása.
Fogvédelem, fogápolás (caries megelőzése)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az FDI-vel (Fédération Dentaire Internationale) és az IADR-ral (International Association for Dental Research) együtt 2000-ben új stratégiai célokat fogalmazott meg 2020-ra, amely célok hangsúlyt helyeznek az orális egészség fenntartására, az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére.
A fogszuvasodás és a fogágybetegségek jelenleg Magyarországon szinte a teljes népességet érintik, ezért népbetegségnek minősülnek. A rágóképesség romlását, a fogak elvesztését fiatalabb korban elsősorban a caries, később a fogágybetegségek okozzák. Felnőttkorban a fogatlanság hazánkban sokkal nagyobb mértékű, mint Európa legtöbb, fejlett fogászati kultúrával rendelkező országában
Az egészségfejlesztés fogalma és módszerei a gyermek-egészségügyi alapellátásban
A hatékony és minőségi gyermekkori prevenciós program az egészséges társadalom megalapozását jelenti. A gyermekek egészségfejlesztése folyamatosan változott és fejlődött az évek során, hiszen igazodott az új ismeretekhez, a módosuló társadalmi elvárásokhoz, valamint a szolgáltatások kivitelezésének változásaihoz. Hazánkban a „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programban, illetve a Semmelweis Terv Csecsemő- és Gyermekegészségügy fejlesztése c. fejezetében is kiemelték, hogy a hosszú távú célok megvalósításában az ellátórendszereknek és a szülőknek, illetve azok kölcsönösen erősítő együttműködésének egyaránt megvan a maga sajátos szerepe és felelőssége.
A fejezet célja, hogy összefoglalja a legfontosabb elméleti ismereteket, és a gyermek-alapellátásban alkalmazható egészségfejlesztési feladatokat. A gyakorlatban megvalósítható példákkal járul hozzá a jelenleg folyó preventív tevékenységekhez.
